Kutatás

Integrációs politikák: Ki nyer vele? Mutatók kidolgozása és használata az integrációról szóló vitákban

Az ICCR-Budapest Alapítvány a Nemzetközi Ügyek Barcelonai Központja (CIDOB) és a Migrációpolitikai Csoport (MPG) által vezetett „Integrációs politikák: Ki nyer vele? Mutatók kidolgozása és használata az integrációról szóló vitákban” (MIPEX 2015) projekt egyik partnere. A projekt célja a főbb politikai szereplők tájékoztatása és bevonása abba, hogyan használhatók a különféle mutatók az integráció irányításának és az intézkedések hatékonyságának javítására. A projekt legfontosabb célkitűzései a következők:

Integrációs Kutatások Módszertana – Szakmai Tapasztalatcsere

Támogató: 
Európai Integrációs Alap
A projekt időtartama: 
2014. 01. 01 - 2014. 09. 30

Az Európai Unió 2014-2020 új finanszírozási programjának indulásával időszerű az elmúlt öt évben a migráció témájához kapcsolódóan végzett hazai kutatások áttekintése és a következő időszakban kulcsfontosságú kutatási területek meghatározása. Projektünk nemcsak az egyes kutatási témák meghatározásában kíván irányt mutatni, de az egyes kutatási témákhoz szükséges információgyűjtés és kutatási módszerek meghatározásában is segítséget kíván adni.

A projekt célja, hogy a harmadik országbeli állampolgárok integrációját kutató magyarországi szakemberek megismerjék a bevándorlók szükségleteiről való információgyűjtéshez és elemzéshez szükséges élvonalbeli európai módszereket, és szakmai vita induljon azok hazai alkalmazásának gyakorlati lehetőségeiről, beleértve a harmadik országbeliek szükségleteire történő megfelelő szakpolitikai reagálás fejlesztéséhez kapcsolódó kérdéseket.

Európai Integrációs Modulok-Szakmai Tapasztalatcsere

Támogató: 
Európai Integrációs Alap
A projekt időtartama: 
2012. 11. 01 - 2013. 08. 31

Az Európai Unió Tanácsának német elnöksége idején merült fel először egy egységes, a harmadik országbeli állampolgárok integrációját elősegítő, európai integrációs modulokból álló keretstratégia kidolgozásának ötlete. 2011 folyamán szakértői szemináriumok sorozata foglalkozott az integrációs modulok továbbfejlesztésével, majd a Bizottság az integrációval foglalkozó honlapján elérhetővé tette a modulokról szóló első dokumentumtervezetet. Magyarországon a harmadik országbeli állampolgárok integrációjával foglalkozó szakemberek többsége számára az integrációs modulokkal kapcsolatos koncepció ismeretlen, az abban foglaltakról egyelőre nem kezdődött hazai szakmai párbeszéd. Így az európai integrációs modulokkal, az azokban említett jó gyakorlatokkal, illetve azok magyarországi alkalmazhatóságával kapcsolatos kérdések gyakorlatilag még nem kerültek napirendre.

Nemi szerepek és beilleszkedés

Támogató: 
Európai Integrációs Alap
A projekt időtartama: 
2011. 07. 01 - 2012. 04. 30
Nemi szerepek és beilleszkedés kiadvány

A projekt célja

A különböző kultúrákból érkező migránsok megszokottól eltérő társadalmi nemi szerepei, családi struktúrái alapvetően határozzák meg beilleszkedési, akkulturációs stratégiáikat és lehetőségeiket, ugyanakkor jelenleg nincs olyan kutatási anyag, amely a beilleszkedés és társadalmi nem összefüggéseit vizsgálná.

Bevándorlók honosítási és integrációs stratégiái

Támogató: 
A Harmadik Országok Állampolgárainak Beilleszkedését Segítő Európai Alap (Európai Integrációs Alap)
A projekt időtartama: 
2010. 03. 01 - 2011. 02. 28

(Főpályázó: MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet)

A projekt záró kiadványa itt tölthető le: Magyarrá válni: bevándorlók honosítási és integrációs stratégiái

A projekt célja, hogy megállapítsa, a harmadik országbeli állampolgárok hogyan vélekednek a befogadó állam állampolgárságának megszerzéséről, milyen honosítási stratégiák léteznek, hogyan illeszkedik a beilleszkedési folyamatukba a honosítás, illetve léteznek-e és ha igen, mik azok a csoportok, amelyek között szignifikánsan eltérő honosítási stratégiákat és vélekedést lehet meghatározni.

Bevándorlók Magyarországon

Támogató: 
A Harmadik Országok Állampolgárainak Beilleszkedését Segítő Európai Alap (Európai Integrációs Alap)
A projekt időtartama: 
2009. 01. 01 - 2009. 12. 31

(Főpályázó: MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet)

A projekt célja a Magyarországon élő migránsok számára és összetételére, területi megoszlására, szocio-demográfiai sajátosságaira és integrációjukat meghatározó faktorokra, valamint a gazdasági, politikai és kulturális életben játszott szerepükre vonatkozó komplex szociológiai kutatás elvégzése.

A projekt tágabb célközönségét a migrációval és a hazai társadalmi folyamatokkal foglalkozó társadalomtudományi kutatók jelentik. A kutatás eredményei megfelelő háttérinformációkkal szolgálnak további kutatások tervezéséhez, valamint a korábbi és jelenlegi kutatási tapasztalatok értelmezéséhez. A tágabb célközönséghez tartozik a hazai lakosság is, aki a kutatás eredményeit bemutató sajtóközleményekből, hírekből pontosabb képet kap a magyarországi migránsok összetételéről, helyzetéről, társadalmi beilleszkedésük alakulásáról.

„A bel- és igazságügyi együttműködés változásai az EU-n belüli és az EU és Kanada közötti kapcsolatokban”

Az ICCR 2008-ban részt vett öt nemzetközi partnerszervezettel együtt az Európai Bizottság Külkapcsolati Főigazgatósága által támogatott „A bel- és igazságügyi együttműködés változásai az EU-n belüli és az EU és Kanada közötti kapcsolatokban” projektben. A projekt célja volt a bel- és igazságügy területén az Európai Unió és Kanada közötti kapcsolatok felmérése. A projekt másik célja az volt, hogy megismerje a bel- és igazságügy európaizálásának koncepcióit, természetét, hatásait és jövőbeli lehetőségeit valamint szerepét az EU és Kanada közötti kapcsolatokban. A projekt a „Szabadság, Biztonság, Jogérvényesülés” területén kiépítendő nemzetközi szakpolitikákra és együttműködésekre ható változásokat kívánta felmérni annak érdekében, hogy mélyebben megismerhesse egy átfogó válaszmechanizmusokat alkalmazó, együttműködésen alapuló szakpolitikai keret lehetőségeit és támogassa annak létrehozását.

A projekt konkrét céljai az alábbiak voltak:

Jelentés az emberkereskedelem és kényszerprostitúció keresleti oldaláról Magyarországon

2006-ban a Nemzetközi Migrációs Szervezet támogatásával az ICCR az emberkereskedelem és kényszerprostitúció keresleti oldalát vizsgáló kutatást hajtott végre kvantitatív és kvalitatív eszközökkel. Az emberkereskedelem áldozatairól a keresleti oldalra történő áttérés fontos paradigmaváltásnak bizonyult az emberkereskedelem indítékainak megértésében és az ellene való küzdelemben.

A kutatás első elemeként az emberkereskedelem és prostitúció hazai és nemzetközi szabályozását ismertettük és hasonlítottuk össze. A kutatási jelentés a három elméletileg lehetséges megközelítés (tiltás, szabályzás, szabályok eltörlése) gyakorlati előnyeit és hátrányait az őket bevezető államok példáiból kiindulva elemzi.

Migránsok integrálása az Európai Unióba: Perspektívák különböző tagországokban. (Szükségletfelmérés)

2005-ben az INTI támogatásával az ICCR a Magyarországon élő migránsok szükségleteit és igényeit mérte fel migránsok és az ezen a területen dolgozó szervezetek körében végzett interjúk segítségével. A szükségletfelmérésen túl a kvalitatív kutatás lehetőséget biztosított a migráció területén működő szervezetek munkájának megismerésére is. A kutatásban egyrészt a migránsoknak segítséget, szolgáltatásokat nyújtó magyarországi civil szervezetek, másrészt a migránsok önszerveződése lévén létrejött egyesületek és érdekképviseleti szervezetek vettek részt. A kutatás során megkerestünk továbbá több közintézményt is, hogy minél teljesebb képet kaphassunk a Magyarországon élő migránsok helyzetéről.

A kutatás célcsoportjai a kutatást kezdeményező és kidolgozó Prágai IOM képviselet kutatási terve szerint:

„Empirikus kutatás a menekültek társadalmi integrációjáról”

A 2005-ben végrehajtott kutatási projekt célja az volt, hogy már meglévő kutatási eredményeknél árnyaltabb képet adjon a Magyarországon élő menekültek társadalmi beilleszkedéséről. A kutatást az Európai Menekültügyi Alap támogatta.

A kutatás három részből állt: Az első részben a magyarországi menekültek szocio-demográfiai helyzetét elemeztük kvantitatív eszközökkel, kérdőíves felmérés alapján; a második részben kvalitatív interjúkra támaszkodva alaposabb betekintést nyertünk a hazánkban élő menekültek munka-erőpiaci integrációjáról; míg a harmadik rész ajánlásokat fogalmazott meg a Magyarországon élő menekültek társadalmi beilleszkedését segítő szakpolitikák kialakításához.

Oldalak