Bevándorlók honosítási és integrációs stratégiái

Támogató: 
A Harmadik Országok Állampolgárainak Beilleszkedését Segítő Európai Alap (Európai Integrációs Alap)
A projekt időtartama: 
2010. március 1 - 2011. február 28

(Főpályázó: MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet)

A projekt záró kiadványa itt tölthető le: Magyarrá válni: bevándorlók honosítási és integrációs stratégiái

A projekt célja, hogy megállapítsa, a harmadik országbeli állampolgárok hogyan vélekednek a befogadó állam állampolgárságának megszerzéséről, milyen honosítási stratégiák léteznek, hogyan illeszkedik a beilleszkedési folyamatukba a honosítás, illetve léteznek-e és ha igen, mik azok a csoportok, amelyek között szignifikánsan eltérő honosítási stratégiákat és vélekedést lehet meghatározni.

A beilleszkedéssel foglalkozó EU-s és hazai jogszabályok, normák egyaránt az integráció fontos eszközének és mérföldkövének tekintik a honosítást, amelynek jogszabályi és szakpolitikai hátterét vizsgálja egy kezdeti tanulmány. A két statisztikai elemzésben azonosított, majd 30 migráns mélyinterjúval és 10 szakértői interjúval pontosított, eltérő honosítási stratégiával rendelkező csoportok attribútumainak ismerete hozzájárul ahhoz, hogy a zárótanulmányban megvizsgáljuk az állampolgárság megszerzésének rendszerét abból a szempontból, hogy vajon figyelembe veszi-e ezeket az attribútumokat, érzékeny-e ezekre a sajátosságokra és vannak-e strukturális hibái, amelyek megnehezítik bizonyos csoportok állampolgárság-szerzését.

A kutatás háttere

A bevándorlók honosítása a migrációval foglalkozó szakirodalomban hagyományosan a társadalmi integráció kontextusában, annak egyik elemeként, sőt egyenesen mérföldköveként jelenik meg. A legtöbb kutatás abban az összefüggésben vizsgálja a honosítást, hogy milyen hatása van a társadalmi integráció egyes területein, különösen a munkaerő-piaci, szocio-kulturális illetve politikai dimenzióban. A honosítás és a munkaerő-piaci – vagy általánosságban gazdasági – helyzet összefüggéseit, a honosítás pozitív hatását hangsúlyozva számos tanulmány született (Bratsberg et al., 2002; Constant and Zimmermann, 2005; DeVoretz and Pivnenko, 2005; Fougere and Safi, 2008; Steinhardt, 2008). Vannak ugyanakkor kutatások, amelyek nem találtak összefüggést, sőt, kifejezetten negatív korrelációt állapítottak meg (Bevelander, 2000; Constant, 1998; Mata, 1999).

További probléma, hogy a kutatási adatokból nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a honosítás és az általában kedvezőbb társadalmi és gazdasági helyzet közötti általában pozitív korrelációban mi az oksági összefüggés: a jobb helyzetben levő migránsok magasabb honosítási hajlandósága és sikeresebb honosítása, vagy a honosítás által megvalósuló erősebb társadalmi beágyazottság pozitív hatása a munkaerő-piaci és szociális helyzetre (Tucci, 2004)

Annak kérdése, hogy egy bevándorló állampolgárságot szerez-e, illetve hogy egyáltalán szándékozik-e állampolgárságot szerezni számos szociális, gazdasági, kulturális és egyéni, személyiséghez kötődő tényező együttes hatásaként dől el. Szerepe van még a kettős állampolgárság lehetőségének, a kibocsátó országokhoz fűződő viszonynak, a bevándorlók származásának (Bernard, 1936; Mazzolari, 2006; Portes and Curtis, 1987).

A bevándorlók honosításában jelentős szerepe van a honosítási intézményrendszer strukturális hatásainak. Az állampolgárság megszerzését szabályozó nemzetállami jogintézmények, a honosítási eljárások gyakorlata jelentős hatással van a bevándorlók honosítási szándékaira illetve a honosítások sikerességére. A honosítási rendszerekben és gyakorlatban jelentős különbségek mutatkoznak még az Európai Unió tagállamain belül is (Martinello, 2000; Howard, 2006; Niessen et al, 2007)

A téma magyarországi feldolgozottságát illetően elmondható, hogy ezidáig nem volt kifejezetten a honosítás és bevándorlás kapcsolatát vizsgáló kutatás. A honosítási intézményrendszert és az állampolgárság jogintézményét migrációs szempontból elemzi Tóth Judit és Halász Iván korábbi munkáiban (Tóth, 2006; Halász, 2009), illetve korábbi empirikus kutatások foglalkoztak a honosítás kérdésével, többségében leíró jellegű tanulmányokat produkálva. Az eddigi legátfogóbb munka közel 15 éves, 1993-ban Tóth Pál Péter vizsgálta a magyar állampolgárságért folyamodókat egy részletes kérdőívvel, valamint feldolgozta az 1947-1994 közötti időszak állampolgársági, honosítási gyakorlatát, politikáját (Tóth P, 1997). A szerző elsősorban a magyar nemzetiségű bevándorlók szempontjából elemzi a honosítás kérdését. Későbbi időszak adatait elemzi Sárosi Annamária és Gárdos Éva tanulmánya, a KSH által az állampolgársági eskütétel előtt felvett adatlapok információit elemezve (Sárosi-Gárdos, 2006).

A kutatás célja

A kutatás célja, annak vizsgálata, hogy miként viszonyulnak a harmadik országbeli állampolgárok a honosításhoz, mint integrációs eszközhöz. Vizsgáljuk, hogy milyen honosítási stratégiák léteznek, hogyan illeszkedik a beilleszkedési folyamatba a honosítás, illetve meghatározhatók-e olyan bevándorló csoportok, amelyek között szignifikánsan eltérő honosítási stratégiákat és vélekedést lehet meghatározni.

Célja a kutatásnak annak megállapítása, hogy a honosítási stratégiákban tapasztalható különbségek milyen mértékben magyarázhatók az egyének és csoportok közötti szocio-kulturális illetve gazdasági különbségekkel, és milyen mértékben tulajdoníthatók a honosítási intézményrendszer strukturális sajátosságainak, esetleg hiányosságainak.

További célja a kutatásnak, hogy megállapítsuk, vajon az állampolgárság megszerzése tényleges változást jelent-e a társadalmi tagság mértékének szubjektív észlelésében feltárva az állampolgársághoz kapcsolódó identitás-struktúrákat és azok elemeit.

A kutatás szakpolitikai döntéshozók és végrehajtók számára hasznosítható célja egy olyan helyzetértékelés és erre épülő ajánlás létrehozása, amely a kutatási eredmények alapján javaslatokat tesz a honosítási intézményrendszer illetve a honosításra való felkészülés támogató rendszerének reformjára.

A kutatási eredmények alkalmasak lesznek arra, hogy

- a hazai migrációs folyamatokat elemző tudományos ismeretanyagot bővítsék

- információval lássák el a jogalkotókat és –alkalmazókat a harmadik országbeli bevándorlók társadalmi beilleszkedésének egy fontos aspektusáról

- a honosítási eljárások gyakorlatának értékeléséhez és esetleges felülvizsgálatához háttér-információt nyújtsanak

- az állampolgárság megszerzésében mutatkozó esélyegyenlőtlenségek felszámolásában segítsék az állami és civil intézményeket

A vizsgálni kívánt problémák

A BÁH honlapján hozzáférhető és a KSH által közzétett hazai honosítási adatokat vizsgálva két sajátosság tűnik fel:

1. A valamilyen kedvezményes eljárást igénybevevők (tehát volt állampolgárok, vagy magyar felmenőkkel rendelkezők) aránya 90 százalékot meghaladó az állampolgárságot szerzők körében. A huzamos tartózkodási (bevándorlási, letelepedési) engedéllyel rendelkezők között ennél szignifikánsan alacsonyabb a vélhetően magyar származásúak aránya a tartózkodási engedéllyel itt élő külföldiek között pedig még kevesebben vannak a majdani kedvezményes honosításra jogosultak. Ebből következtethetünk arra, hogy a bevándorlási és honosítási rendszerben érvényesül egyfajta kiszorító hatás: a nem magyar származásúak nehezebben jutnak el a stabilabb társadalmi tagságot jelentő státuszok megszerzéséig. Ennek oka vizsgálandó, hipotézisünk szerint egyszerre érvényesülnek a bevándorlók szocio-demográfiai helyzetéből és etnikai hátteréből fakadó hatások és az intézményrendszer strukturális hatásai, ezek arányának és dinamikájának feltárása a kutatás feladata.

2. Annak ellenére, hogy a honosítottak többsége kedvezményesen, azaz egy év, vagy akár rövidebb magyarországi tartózkodás után folyamodhat állampolgárságért, az állampolgárság megszerzése előtti átlagos magyarországi tartózkodás időtartama a honosítottaknál hat és fél év. Ez még a meglepően hosszú eljárási idő figyelembevételével is sok, a honosítási kérelmek elhúzódó beadása miatti okok, stratégiák vizsgálandóak. Hipotézisünk szerint, bizonyos migránsoknál a huzamos tartózkodási jogosultsággal járó státus-biztonság vonzó alternatíva az állampolgársággal szemben, más esetekben a bevándorlók integrációs stratégiája (transznacionalitás illetve szegregáció szemben az asszimilációval) magyarázza a „késlekedést”. A pontos motívumok, az esetleges intézményi és strukturális akadályok feltárására is vállalkozik a kutatás.

Módszertan

Az adatelemzés egy része már meglévő adatbázisok másodelemzésével történik. A 2007-ben 900 fős budapesti bevándorló mintán fölvett LOCALMULTIDEM adatbázis, valamint a 2009-ben a ’Bevándorlók Magyarországon’ kutatás keretében 1200 fős bevándorló mintán fölvett adatbázis alkotja az elemzési keretet. A LOCALMULTIDEM adatbázis esetén lehetőség van egyfelől egy 400 fős magyar állampolgárságú kontroll-minta valamint 5 európai nagyváros egyenként 900 fős migráns mintájának bevonására az elemzésbe azoknál a témaköröknél, ahol releváns a hazai lakosság irányába való illetve nemzetközi kitekintés és összehasonlítás. Az adatbázisok rendelkezésre állnak, így további adatfelvételi kockázat nincs.

Hasonló a helyzet a KSH honosítási adatainak elemzésével: az adatok – a KSH és MTA közti adatátadást (vásárlást) követően – rendelkezésre állnak. A 2004 és 2008 közötti 5 éves időszak során honosított külföldiek adatait vizsgáljuk, éves szinten kb. 6500 főét, ez az adott évben honosítottaknak általában 80 %-át teszi ki. Az adatbázisok súlyozásához rendelkezésünkre állnak a honosítottak népességnyilvántartási adatai, ezek, valamint az adatbázisban szereplő állampolgársági adatok segítségével leválogathatók a 3. országbeliek adatai, ők – az származási ország jelenlegi EU tagságát figyelembe véve – a teljes minta 20-25 százalékát alkotják.

A kutatás második részében tervezett mélyinterjús adatfelvételhez az interjúalanyokat az első részben született háttérelemzések tapasztalatai alapján választjuk ki. Célunk, hogy a megkérdezett 30 fő mind az előzetes elemzések során azonosított migráns csoportokat, mind a feltárt integrációs és honosítási stratégiákat „reprezentálja”. A kis elemszám természetesen nem tesz lehetővé statisztikai értelemben vett reprezentativitást, azonban a narratív mélyinterjúk kvalitatív elemzésénél ez nem is cél – itt az élményvilágok, az élethelyzetek és a viselkedési és kognitív struktúrák megismerése és feltárása segít abban, hogy modellezzük a honosítással kapcsolatos vélemények és stratégiák ideáltipikus eseteit. Az interjúalanyok kiválasztásánál szempont, hogy minél nagyobb heterogenitást érjünk el a nem, életkor, származás (állampolgárság, etnikai, kulturális kötődés), társadalmi státusz (végzettség, gazdasági aktivitás, vagyoni helyzet, kapcsolatrendszer), Magyarországon eltöltött idő tekintetében.

A mélyinterjús adatfelvétel lezárásával egy időben sor kerül 10 szakértői interjú felvételére. Ennek során a szakértőket szembesítjük a kutatás első hullámában készített elemzések főbb megállapításaival, megkérdezve őket a migránsok honosítási és általában vett integrációs stratégiáiról szerzett tapasztalataikról.

A koncepció kidolgozásához felhasznált irodalom

Bernard, W.S. (1936), Cultural determinants of naturalization, American Sociological Review, Vol. 1 No.6, pp.943-53.

Bevelander, P. (2000), Immigrant Employment Integration and Structural Change in Sweden, 1970-1995. Lund Studies in Economic History 15, Lund University Press, Lund, .

Bratsberg, B., Ragan, J.F., Nasir, Z.M. (2002), The effect of naturalization on wage growth: a panel study of young male immigrants, Journal of Labor Economics, Vol. 20 No.3, pp.568-97.

Constant, A. (1998), The earnings of male and female guestworkers and their assimilation into the German labor market: a panel study 1984-1993, PhD dissertation, Vanderbilt University, Nashville, TN, .

Constant, A., Zimmermann, K.F. (2005), Legal status at entry, economic performance, and self-employment proclivity: a bi-national study of immigrants, IZA Discussion Paper No. 1910, IZA, Bonn.

DeVoretz, D.J., Pivnenko, S. (2005), The economic causes and consequences of Canadian citizenship, Journal of International Migration and Integration, Vol. 6 No.3-4, pp.435-68.

Fougère, D., Safi, M. (2008), The effects of naturalization on immigrants employment probability (France, 1968-1999), IZA Discussion Paper No. 3372.

Halász Iván (2009), Állampolgárság, migráció és integráció, MTA Jogtudományi Intézete, Budapest.

KSH (2006), A magyar állampolgárság megszerzése, 2005

Howard, Marc Morje (2006), Comparative Citizenship: An Agenda for Cross-National Research, Perspectives on Politics 4:3 pp. 443-455.

Martiniello, Marco (2000), Citizenship in the European Union in T. Alexander Aleinikoff and Douglas Lusmeyer (eds), From Migrants to Citizens: Membership in a Changing World.

Mata, F. (1999), Patterns of acquiring citizenship, in Halli, S., Driedger, L. (Eds),Immigrant Canada: Demographic, Economic and Social Challenges, University of Toronto Press, Toronto, pp.163-82.

Mazzolari, F. (2006), Determinants and effects of naturalization: the role of dual citizenship laws, at: www.socsci.uci.edu.

Niessen, J., Huddleston, T., Citron, L. (2007), Migrant Integration Policy Index. British Council and Migration Policy Group, Brussels.

Portes, A., Curtis, J.W. (1987), Changing flags: naturalization and its determinants among Mexican immigrants, International Migration Review, Vol. 21 No.2, pp.352-71.

Sárosi Annamária – Gárdos Éva (2006), A magyar állampolgárrá válás alakulása 2002-2004. in: Tóth Pál Péter (szerk.): Bevándorlás Magyarországra, Lucidus Kiadó, Budapest.

Steinhardt, M.F. (2008), Does citizenship matter? The economic impact of naturalizations in Germany, HWWI Research Paper 3-13, HWWI, Hamburg.

Tóth Judit (2006), Státusjogok. Lucidus Kiadó, Budapest.

Tóth Pál Péter (1997), Haza csak egy van? Menekülők, bevándorlók, új állampolgárok Magyarországon (1988-1994). Püski Kiadó, Budapest.

Tucci, Ingrid (2004), Does Naturalization Make the Difference? The Socio-Economic Integration of Naturalized Citizen sin France and Germany. Paper presented at the 2nd Conference of the EAPS Working Group on International Migration in Europe.
A kutatás 2010 márciusa és 2011 februárja között zajlik a Kisebbségkutató Intézet és az ICCR Budapest alapítvány közös projektjeként.

A kutatásban résztvevő munkatársak

Kováts András – vezető kutató

Több migrációs témájú hazai és nemzetközi kutatási projekt vezetése az elmúlt években. A hazai bevándorlási rendszer ismerete, tájékozottság a migrációs kutatások hazai és nemzetközi szakirodalmában. Több tanulmánykötet szerkesztése.

Örkény Antal – elemző kutató

Migrációval és etnicitással kapcsolatos survey kutatások vezetése, statisztikai adatelemzés magas szintű alkalmazása. Számos hazai és nemzetközi szakkönyv, könyvfejezet és cikk szerzője.

Sárosi Annamária – elemző kutató

A bevándorlási adatok gondozása és elemzése a KSH-ban. Az állampolgársági adatfelvétel koordinációja, az adatok alapos ismerete.

Tóth Judit – elemző kutató

A bevándorlási és állampolgársági jog és intézményrendszer kutatása hazai és nemzetközi szinten. Számos magas színvonalú szakmai publikáció a kutatás által is érintett témakörökben.

Vargha Lili – adatfelvétel vezető

A kvalitatív adatfelvételi és elemzési technikák magas szintű ismerete és alkalmazása az elmúlt évek során különböző kutatási projektekben.

A projekt technikai koordinációját Péteri György (ICCR) és Szegediné Százvai Erzsébet (MTAKI) végzi.