Bevándorlók Magyarországon

Támogató: 
A Harmadik Országok Állampolgárainak Beilleszkedését Segítő Európai Alap (Európai Integrációs Alap)
A projekt időtartama: 
2009. január 1 - 2009. december 31

(Főpályázó: MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet)

A projekt célja a Magyarországon élő migránsok számára és összetételére, területi megoszlására, szocio-demográfiai sajátosságaira és integrációjukat meghatározó faktorokra, valamint a gazdasági, politikai és kulturális életben játszott szerepükre vonatkozó komplex szociológiai kutatás elvégzése.

A projekt tágabb célközönségét a migrációval és a hazai társadalmi folyamatokkal foglalkozó társadalomtudományi kutatók jelentik. A kutatás eredményei megfelelő háttérinformációkkal szolgálnak további kutatások tervezéséhez, valamint a korábbi és jelenlegi kutatási tapasztalatok értelmezéséhez. A tágabb célközönséghez tartozik a hazai lakosság is, aki a kutatás eredményeit bemutató sajtóközleményekből, hírekből pontosabb képet kap a magyarországi migránsok összetételéről, helyzetéről, társadalmi beilleszkedésük alakulásáról.

A projekt szűk célközönségét a migrációs szakigazgatásban dolgozó és a migránsok számára szolgáltatásokat nyújtó szakemberek jelentik. A kutatás eredményeinek felhasználásával hatékonyabban tudják munkájukat végezni megalapozottabb szakmai döntéseket hoznak, valamint a szolgáltatások színvonala és célzottsága is javul, ha a kutatási eredményekből megismert problémákra reagálnak. A jogalkotásban és szakpolitika formálásban tevékenykedő szakemberek szintén hasznosíthatják a kutatási eredményeket, segítséget kapva a stratégiai célkitűzések és beavatkozási területek pontosabb meghatározásához.

Magyarországon ezidáig nem készült ilyen átfogó kutatás a migránsok helyzetéről, az eddigi munkák csupán a vizsgált terület egyes elemeit érintették eltérő módszertani háttérrel, és eltérő időbeli referenciával. A hozzáférhető kutatási eredmények különféle időpontokra vonatkoznak, valamint számos kutatási eredmény régi és a jelenlegi bevándorlási helyzetre nem feltétlenül érvényes.

A projekt három komponensből áll

  • Statisztikai adatok összehasonlító elemzése (egy önkormányzati adatfelvétellel kiegészülve), eredménye nyolc önálló, egy integrált adatbázis és két tanulmány;
  • Kérdőíves adatfelvétel 1.200 fős mintán, eredménye egy adatbázis és két elemző tanulmány;
  • Interjús adatfelvétel 50 migráns és 20 intézményi képviselő megkérdezésével, eredménye 70 interjú-átirat, egy adatbázis és egy tanulmány.

A Bevándorlók Magyarországon kutatási projektben résztvevő kutatók

Zárókonferencia

2009. november 27-én, a Magyar Tudományos Akadémia budapesti Társadalomkutató Központjában került megrendezésre több, mint száz fő részvételével a Bevándorlók Magyarországon kutatási projekt zárókonferenciája. A zárókonferencia programjának egyes elemeire kattintva megtekinthetőek az előadások diái.

Statisztikai adatelemzés

A migránsok számának, összetételének szocio-demográfiai sajátosságainak meghatározása céljából a készült el a rendelkezésre álló statisztikai adatok összehasonlító elemzése. A statisztikai adatelemzési komponens célja egy olyan integrált, konszolidált adatbázis létrehozatala volt, amely tartalmazza a Magyarországon élő migránsokra vonatkozó különböző jellegű adatokat kezelő adatszolgáltatók és adatkezelők adatbázisait.

A lehetséges adatforrások és a hazai és nemzetközi adatforrások buktatóit és a háttér-információk, elméleti statisztikai problémák áttekintése után folytatott adatgyűjtés kiterjedt az adminisztratív adatbázisokra és a primer statisztikai forrásokra is. Az adatgyűjtés során minden adatforrásnál a rendelkezésre álló legújabb adatokat használtuk fel, figyelembe véve az eredeti adatfelvétel során alkalmazott adminisztratív célt, jogszabályt és az adatbázis kialakításakor követett statisztikai módszertant. Ennek a folyamatnak fontos részét képezte annak tisztázása, hogy egyes források milyen adatokat tartalmaznak, s ez a teljes sokaság mekkora részét öleli fel, kik nem kerülnek be egyes adatforrásokba. Ennek függvényében ugyanis rendkívül eltérő az egyes adatforrásokban leírt népesség összetétele.

Az adatgyűjtés során az alábbi adatforrásokat tekintettük át:

  • Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH),
  • Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP),
  • Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ),
  • Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felmérés, intézményi munkaügyi adatszolgáltatás, migrációs statisztika
  • Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH)
  • Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK-KH) népesség-nyilvántartás

Az adatbázisok releváns adatforrásoktól történt megszerzését követte az adatbázisok operacionalizálása és a kutatás céljából fontos, az egyes adatbázisokra alkalmazandó indikátorok leírása. Ezt követte az adatbázisok és az egyes források operacionalizált indikátorainak beépítése az integrált adatbázisba.

A fenti adatok összehasonlító és kritikai elemzésével készült tanulmány bemutatja a Magyarországon élő (regisztrált) migránsok számára, összetételére, szocio-demográfiai és munkaerő-piaci helyzetére vonatkozó, valamint – korlátozottan – az országot érintő migrációs folyamatok dimanikájára vonatkozó információkat.

Az integrált adatbázis statisztikai adatai a survey kutatási komponens mintájának súlyozásához kerültek felhasználásra, biztosítva a minta reprezentativitását.

Önkormányzati adatfelvétel

Az országos statisztikai adatok igen jelentős területi eltéréséket takarnak, amelyek eredményezhetik, hogy egyes nagyvárosi kerületekben vagy városokban eléri a migránsok száma és aránya a szakpolitikai válaszok szükségességének olyan szintjét, amely máshol nem indokolt. Az önkormányzatok körében végzett adatfelvétel elsősorban annak a feltérképezését célozta, hogy milyen mértékben és milyen módon jelennek meg a migránsok Magyarország nagyobb településein, milyen hatással vannak a helyi társadalmi élet néhány szférájára, emellett kitért arra, hogy reagálnak-e, hogyan reagálnak erre a helyi önkormányzatok (születnek-e szakpolitikai válaszok, ha igen, hol, milyen válaszok születnek).

A kutatási projektben megvalósult statisztikai adatelemzés integrált adatbázisának elemzésével kiválasztottuk a mintába különböző szempontok figyelembevételével mindenképpen bekerülő összes budapesti kerületen túl azokat a településeket, amelyeken a kutatási célnak megfelelően jelentős számú migráns él. A korábbi kutatási tapasztalatok azt mutatták, hogy a területükön élő migránsokról kevés statisztikai adattal rendelkeznek az önkormányzatok, ezért a kiválasztott 42 önkormányzat számára megküldtünk egy, az alapkérdéseinket tartalmazó adatlapot azzal a kéréssel, hogy az ebben szereplő kérdések vonatkozásában az önkormányzatok munkatársai gyűjtsék össze a rendelkezésükre álló információkat. Ugyan mind a 42 kiválasztott önkormányzat szolgáltatott adatot és rendelkezésére állt a személyesen vagy telefonon jelentkező kérdezőknek, de az adatok mennyisége és minősége igen nagy eltéréseket mutat, továbbá jelentős részben becsléseket tükröz.

Az önkormányzatok a területükön élő migránsok számán túl az állampolgársági megoszlásukra, korösszetételükre, oktatási-, szociális ellátó- és lakhatási rendszerre való hatásukkal kapcsolatos adatokat szolgáltattak. Ezen kívül a helyi gazdasági életben betöltött szerepükre valamint a különböző önkormányzati vagy központi intézményekkel fenntartott kapcsolatukra vonatkozó kérdésekre válaszoltak az önkormányzatok, amely válaszokat erősen befolyásolta az egyes állampolgársági csoportok láthatósága és percepciója. /p>

Az önkormányzati adatfelvétel eredményeinek elemzésével született tanulmány kiegészíti a statisztikai adatelemzést valamint további támpontokkal szolgál annak értelmezéséhez.

Migránsok körében végzett survey típusú adatfelvétel

A migránsok integrációját meghatározó faktoroknak, valamint a migránsok gazdasági, politikai és kulturális életben játszott szerepének feltárását a kutatási projektben közreműködő kutatók által a statisztikai adatelemzés és önkormányzati adatfelvétel alapján kialakított, saját mintavételi módszer alapján kiválasztott országos migráns mintán végzett survey adatfelvétel célozta.

A survey adatfelvétel mintájának kialakításához használt mintavételi módszer a kvótás mintavétel, a „fogás-visszafogás” technika és a hólabdás mintavétel ötvözete. Erre a sajátos technikára egyrészt azért van szükség, mert a migráns lakosság alacsony népességen belüli aránya és több szempontból marginalizált helyzete miatt nem alkalmazhatók a hagyományos véletlen mintavételi technikák, másrészt pedig a migránsokon belül kisebb lélekszámú ám a szakpolitika szempontjából releváns nem magyar nemzetiségű csoportok mintában történő felülreprezentálása szükséges az elemzésre alkalmas méretű minta kialakításához. Az így kialakított 1200 fős mintában egyenlő arányban szerepel a népességen belül eltérő arányban jelen levő, de meghatározónak és reprezentatívnak tekinthető négy etnikai csoport, a kárpátaljai magyarok, ukránok, kínaiak és vietnámiak valamint arabok és törökök csoportja.

A kérdőív konceptualizálása során a szem előtt tartott cél az volt, hogy a migránsok által egyszerűen, rövid idő alatt kitölthető módon alakítsunk ki egy olyan kérdőívet, amelynek eredményei az alkalmazott standard kérdéssorok segítségével összehasonlíthatóak más hazai és európai lakossági adatfelvételek eredményeivel. A kérdőív a migránsok integrációját meghatározó faktorok, valamint a migránsok gazdasági, politikai és kulturális életben játszott szerepének feltárását célozta, ennek megfelelően a rajta szereplő kérdések az alábbi tematikus egységek köré csoportosultak:

  • migrációs háttér, motivációk
  • szociodemográfiai háttér
  • diszkrimináció
  • közéleti érdeklődés
  • a bevándorlói státus megítélése
  • a bevándorlókat segítő intézmények és szervezetek megítélése
  • az integrációt segítő bizalom mértéke
  • társadalmi távolság más etnikai csoportoktól
  • foglalkozástörténet és jelenlegi státus
  • a migrációval és a magyarországi helyzettel való elégedettség
  • a saját network jellemzői

Kvalitatív mélyinterjús kutatás

A migránsok helyi közösségben játszott szerepének, megélhetési stratégiáinak, a gazdasági, politikai és kulturális erőforrások elosztásában játszott szerepének a statisztikai adatelemzés, az önkormányzati adatfelvétel valamint a migránsok körében végzett survey adatfelvétel során megismert jellemzőinek árnyalásához, értelmezéséhez, valamint kontextusba helyezéséhez hajtottuk végre a migránsok helyzetével kapcsolatos mikroszintű kvalitatív információk megismerésére irányuló mélyinterjús kutatást (link: kutatási koncepció).

Az interjúalanyok kiválasztásánál központi fontosságú volt, hogy a migránsok minél szélesebb körének képviselői kerüljenek be a vizsgálatba, származás, nem, életkor, településtípus, vallás, anyagi helyzet valamint a Magyarországon eltöltött idő tekintetében. A migránsok mellett interjúkat készítettünk különböző – a migránsokkal kapcsolatban álló – intézmények képviselőivel arról, hogy miként vélekednek a migránsok jelenlétéről, illetve, hogy észlelésük szerint milyen a migránsok összetétele, helyzete Magyarországon és a szűkebb területen, ahol működnek.

A különböző vizsgált migráns csoportok esetében olyan nagymértékben különböznek a migráció hátterében álló motivációk, az attitűdök és értékek, az anyaországi és a befogadó országbeli kapcsolathálók és a befogadó országban végzett tevékenységek, hogy az egyes migránsok esetében más-más kutatási kérdéseket tartottunk relevánsnak. Ennek megfelelően migráns csoportokon belüli részkutatásokat hajtottunk végre. Fontosnak tartottuk azonban, hogy létrehozzunk egy koherens keretet, melybe részkutatásaink beilleszthetőek. A területeket összeköti, hogy mindegyik esetben olyan interfaceket, társadalmi érintkezési felületeket vizsgálunk, amelyeken migránsok és nem migránsok interakcióba lépnek, közösen cselekszenek, és ennek során létrehozzák az együttműködés konszenzuális alapjait, vagyis az interfaceken zajló identifikációs és kategorizációs folyamatokat, hatalmi játszmákat, tőkeképzési és konvertálási mechanizmusokat vizsgáltuk.

A mélyinterjúk struktúráját (link: kétféle tematika) úgy alakítottuk ki, hogy az alábbi átfogó tematikai egységek köré csoportosuló kérdésekre találjunk válaszokat:

  • identifikáció, kategorizáció
  • hatalmi játszmák és az identitás alakulása
  • tőkeképzés és tőkekonverziós stratégiák, kapcsolathálók szerepe

További letölthető anyagok

Résztanulmányok