„Empirikus kutatás a menekültek társadalmi integrációjáról”

A 2005-ben végrehajtott kutatási projekt célja az volt, hogy már meglévő kutatási eredményeknél árnyaltabb képet adjon a Magyarországon élő menekültek társadalmi beilleszkedéséről. A kutatást az Európai Menekültügyi Alap támogatta.

A kutatás három részből állt: Az első részben a magyarországi menekültek szocio-demográfiai helyzetét elemeztük kvantitatív eszközökkel, kérdőíves felmérés alapján; a második részben kvalitatív interjúkra támaszkodva alaposabb betekintést nyertünk a hazánkban élő menekültek munka-erőpiaci integrációjáról; míg a harmadik rész ajánlásokat fogalmazott meg a Magyarországon élő menekültek társadalmi beilleszkedését segítő szakpolitikák kialakításához.

A kvantitatív elemzéshez 105 értékelhető adatlap készült el magyarországi menekültekkel, amelyek a válaszadókkal és a velük egy háztartásban élőkkel együtt több, mint 300 személyre vonatkozóan szolgált információval. A demográfiai információkon (életkor, nem, iskolai végzettség, lakóhely) túl a beilleszkedésre vonatkozó információkra is kitért az kérdőív (megfelel-e a munkája a képzettségének, magyar nyelvtudás, háztartások összetétele).

A kvalitatív interjúkra alapuló felmérés során a kvantitatív felmérés adatlapját kitöltők közül kikerült 39 menekülttel készült interjú. A munkaerő-piaci helyzetre és magyarországi életútra vonatkozó kérdések az egyéni kapcsolatháló és egyéni tőkék integrációban betöltött szerepét valamint az egyéb, az integrációt meghatározó tényezőket kívánták felmérni (mint az intézményrendszer tapasztalt hibái, a különféle szervezetekhez fűződő kapcsolatok jelentősége valamint a diszkrimináció). A kutatásban részt vevő menekültek társadalmi integrációját leginkább a következő dimenziók határozzák meg: kapcsolati tőke, magyar nyelvtudás, iskolai végzettség és a befogadó társadalom nyitottsága.

A kutatás zárótanulmányának utolsó részében a kutatás eredményei alapján megfogalmazunk néhány általános szempontot, ami alapján a menekültek társadalmi beilleszkedését javító programok kidolgozhatók és végrehajthatók.

A főbb javaslatok:

  • Szükséges lenne, hogy a befogadó állomások ne csak egyszerű szálláshelyként szolgáljanak, hanem a társadalmi beilleszkedést szolgáló programok nyújtásának elsődleges színterei lennének. Még hatékonyabb lenne, ha az elismert menekültek lakhatását kezdettől (elismerésüktől) fogva nem befogadó állomásokon oldaná meg a menekültügyi hatóság: magánszállások bérleti díjának támogatása, vagy kiscsoportos lakóotthoni elhelyezés sokkal jobban szolgálná a későbbi önállóvá válást és társadalmi beilleszkedést.
  • Fontos továbbá, hogy a munkaerő-piaci képzési és orientációs programok valamint a nyelvtanfolyamok támogatott foglalkoztatással kombinálva működjenek, így lényegesen nagyobb esély van tartós eredmények elérésére.
  • A munkavállalás és a továbbtanulás szempontjából fontos korábbi bizonyítványok, dokumentumok beszerzésének problémái, a honosítási rendszer nehézkessége további problémákat jelent a munkaerő-piaci integráció során. Szükség lenne egy egységes szakmai protokoll kidolgozására és elfogadtatására a menekültek hiányzó és beszerezhetetlen okmányainak kiváltására.
  • A menekültügyben dolgozó erre specializálódott szociális munkásoknak fontos az általános szociális ellátórendszer, és a természetes támaszt nyújtó helyi közösség minél szélesebb körű bevonása a vele kapcsolatban álló menekült problémáinak megoldásába. Tisztában kell lenni azzal, hogy a segítő kapcsolat nem helyettesítője, hanem – lehetőleg minél rövidebb távú – eszköze a menekültek társadalmi integrációjának.
  • Az integráció folyamatában elengedhetetlen az akkulturációs folyamat támogatása mind a menekülteket, mind az őket befogadó helyi közösséget illetően. Kulturális orientációs kiadványok, képzések, rendezvények segíthetik a menekülteket a magyar társadalom hétköznapjainak, jellegzetességeinek minél zökkenő-mentesebb megismerésében. Fontos, hogy ebben a folyamatban, a programok tartalmi elemeinek kidolgozásában és a programok lebonyolításában minél nagyobb arányban vegyenek részt menekültek, vagy volt menekültek.
  • Elengedhetetlen, hogy a menekültintegrációs szolgáltatások megfelelő színvonalú és kellően rugalmas nyelvtanulási lehetőséget biztosítsanak.